Megpróbálom összeszedni, hogy eddig milyen állatoktól kell félnem. Maci és Esther eddig a következőkre hivta fel figyelmem:
- pókhoz kézzel nem nyúlunk, különösen, ha nagyon fekete, mert 2 tipus halálos mérget lövell, 1 pedig nagyon szar élményekkel hagy életben;
- tengerpart-közeli pocsolyába nem lépünk bele, mert abban homokszinű polib tartózkodik, amely 24 órára bénitó idegméreggel szokott köszönni - jó hir, hogy miután belémnyomja a mérget, szine megváltozik, és ettől fel lehet ismerni! Túlélni kizárólag 24 órán keresztüli, azonnal megkezdendő mesterséges lélegeztetéssel lehet;
- nagy hangyát, aminek piros a háta elkerüljük, mivel ugyan nem halálos, de nagyon csip (ellentétben az előző két kategóriával, ilyet láttam is, nem is egyet);
- medúza veszély - nem öl, csak nagyon fáj;
- a világ 10 legveszélyesebb (értsd: mérge halálos) kigyója közül mindössze 8 él Ausztráliában, igy értelme sincs megtanulni őket, félni kell mindegyiktől.
Gyilkos kengurukkal, emberevő aligátorral és egyéb vadállatokkal még nem fenyegettek...
A közlekedésről pedig ezeket érdemes tudni:
Minden sebességkorlátozást betartunk, mert azonnal fejbelőnek, de legalábbis jó sok dollárba kerül. Ide tartozik az időszakos sebességkorlátozás is, amely csak a nap különböző időszakában érvényes (iskolák környékén)
Ha nem szabad jobbra befordulni (ez itt ugye nagy iv), akkor nem lehet, tök mindegy, hogy nem jön senki, körbe kell menni (ez pl. plusz 10 perc volt a pénteki dugóban, a lakástól 50 méterre)
Biztonsági övet bekötjük, ha pedig gyalogos megközeliti a zebrát, akkor már meg is állunk. Ez mondjuk gyalogosként szuper, mert lényegében körbe se kell nézni.
Persze ezek jó dolgok, és épp ez a vicces, hogy meglepődöm rajtuk.
2010. január 31., vasárnap
Óceán
Ma kis fincsi fürdős napot tartottunk. Illetve inkább ettünk, és közben fürödtünk egyet. Nos, jártam már tengernél, de ezek a hullámok nagyon durvák voltak. Max. 2 méteresek, de olyan sodrása volt a viznek, hogy derékig érő vizben alig lehetett megállni. Néha nem is sikerült. Jót body surf-öltünk, na.
Kommentelni kéne már, ugye?
Kommentelni kéne már, ugye?
2010. január 30., szombat
Sydney
Nem hiszem el, hogy itt vagyok. Még mindig csak ámulok, hogy ez milyen egyszerű. Kicsi gyerekkorom óta Sydney egy fogalom, családi mesék gyakori szereplője. Aztán egyszerűen itt vagyok, felfoghatatlanul messze. Több mint 15 000 km.
Ami pedig a várost illeti: gyönyörű. A klima kiváló, ma 28 fok volt, egy kicsit párás, de sehol sincs a trópusokhoz, mint pl. Kuala Lumpur vagy Bali. Szóval Szingapúrban dolgoznék 1-2 évet, itt viszont élnék. Tényleg nagyon normális hely, olyan nyugis. De sokminden van, sokminden működik és egyszerűen csodálatos a város.
Persze ez Maciék érdeme is, akik nem hagynak unatkozni, és folyamatosan az én programjaimon gondolkodnak. Esther minden jóval etet, elviselnek a nappalijukban, és egyáltalán nagyon szuper itt velük.
Ma a halpiacon voltunk először, ott megvásároltuk Jack-et, aki egy homár, meg két kicsi unokaöccsét, Jim-et és Tim-et (királyrákok). Én vagyok a keresztapjuk, aztán jól meg is ettem őket, miközben a pazar kilátásban gyönyörködtem. Előtte kb. 5 órán keresztül mindenhova vittem magammal őket, mert a kocsiban megbuggyantak volna. Igy jártak egy csöndes és cuki városrészben, kompoztak kicsit Sydney öbölben, no meg feljöttek kilátni. Aztán jól meg is ettem őket. :))) Innen üzenem a korábban ittjártaknak, hogy Tim és Jim jobban izlett nekem is. :))))
Holnap elmegyünk reggelizni, álltólag be fogok csinálni olyan jó lesz, aztán még képlékeny a program, majd beszámolok.
Otthonról kapom a hireket. Ugyhogy a legfontosabb: gratula Petiéknek, akik megnyerték Bamakót! A másik hir a hóhelyzet, azon meg csak mosolygok. Jelzem, hogy anyukám is olvassa a blogot, úgyhogy nem illendő leirni kommentbe, amit gondoltok most... :))))))
Szolgálati közlemény: hűtőmágnesek egy része úton van hazafele. Szingapúrban sajnos elbénáztam, másik két helyen pedig még leszek. Egyéb rokonok beszerzés alatt. :)))
Pusszantás mindenkinek!
Ami pedig a várost illeti: gyönyörű. A klima kiváló, ma 28 fok volt, egy kicsit párás, de sehol sincs a trópusokhoz, mint pl. Kuala Lumpur vagy Bali. Szóval Szingapúrban dolgoznék 1-2 évet, itt viszont élnék. Tényleg nagyon normális hely, olyan nyugis. De sokminden van, sokminden működik és egyszerűen csodálatos a város.
Persze ez Maciék érdeme is, akik nem hagynak unatkozni, és folyamatosan az én programjaimon gondolkodnak. Esther minden jóval etet, elviselnek a nappalijukban, és egyáltalán nagyon szuper itt velük.
Ma a halpiacon voltunk először, ott megvásároltuk Jack-et, aki egy homár, meg két kicsi unokaöccsét, Jim-et és Tim-et (királyrákok). Én vagyok a keresztapjuk, aztán jól meg is ettem őket, miközben a pazar kilátásban gyönyörködtem. Előtte kb. 5 órán keresztül mindenhova vittem magammal őket, mert a kocsiban megbuggyantak volna. Igy jártak egy csöndes és cuki városrészben, kompoztak kicsit Sydney öbölben, no meg feljöttek kilátni. Aztán jól meg is ettem őket. :))) Innen üzenem a korábban ittjártaknak, hogy Tim és Jim jobban izlett nekem is. :))))
Holnap elmegyünk reggelizni, álltólag be fogok csinálni olyan jó lesz, aztán még képlékeny a program, majd beszámolok.
Otthonról kapom a hireket. Ugyhogy a legfontosabb: gratula Petiéknek, akik megnyerték Bamakót! A másik hir a hóhelyzet, azon meg csak mosolygok. Jelzem, hogy anyukám is olvassa a blogot, úgyhogy nem illendő leirni kommentbe, amit gondoltok most... :))))))
Szolgálati közlemény: hűtőmágnesek egy része úton van hazafele. Szingapúrban sajnos elbénáztam, másik két helyen pedig még leszek. Egyéb rokonok beszerzés alatt. :)))
Pusszantás mindenkinek!
Eddigi összes kép
Itt találhatóak meg a képek, benne a maiak is, Sydney-ből.
http://www.facebook.com/album.php?aid=200229&id=648742941&l=825459d82a
http://www.facebook.com/album.php?aid=200229&id=648742941&l=825459d82a
2010. január 28., csütörtök
Sydney
Immar Sydneyben. Kb. 2 oraja vagyok itt, Maciek kijottek elem mindketten. Gep talajerintesetol 28 perc mulva mar kivul voltam, allitolag ez korosztalyos rekord, legalabbis teruleti szinten. :)
Tegnaprol meg annyit, hogy Baliba rogton beleszeret az ember allitolag. Nos, ez nekem nem sikerult, de azert majd jovo heten kap egy masodik eselyt.
Most egy kicsit alszom - tegyetek ezt ti is, kedves olvasok - aztan jon Sydney delutan. Igaz, udvozleskeppen az Operahaz es a Harbour Bridge mar megvoltak.
Tegnaprol meg annyit, hogy Baliba rogton beleszeret az ember allitolag. Nos, ez nekem nem sikerult, de azert majd jovo heten kap egy masodik eselyt.
Most egy kicsit alszom - tegyetek ezt ti is, kedves olvasok - aztan jon Sydney delutan. Igaz, udvozleskeppen az Operahaz es a Harbour Bridge mar megvoltak.
2010. január 27., szerda
Szingapur utan
Na kerem, Szingapur megvolt. Epp a kapunal vagyok a repteren, kb. 10 perc beszallasig. Igen, itt van egy ingyen internet gep. Ez van, ilyen vilagban elunk. Marmint ok.
Azt kell mondanom, hogy ez a hely brutalis. Felhokarcolok, iszonyu mennyisegu bevasarlokozpont, szuper jo tomegkozlekedes, szuper kozbiztonsag. Jo, jo diktatura, de nagyon tiszta es nagyon sok szinu. Nem elnek itt, de dolgoznek 1-2 evet szivesen. A kozpontban egy lakas egy toronyhazban kb. 200 millio forint, azt pl. szivesen elfogadnam...
Na, most akkor Denpasar (Bali), aztan holnap ilyenkor irany Sydney. Ott lesz helyi szamom, thanks to Brumm family.
Csok mindenkinek, nyitjak a kapukat.
Azt kell mondanom, hogy ez a hely brutalis. Felhokarcolok, iszonyu mennyisegu bevasarlokozpont, szuper jo tomegkozlekedes, szuper kozbiztonsag. Jo, jo diktatura, de nagyon tiszta es nagyon sok szinu. Nem elnek itt, de dolgoznek 1-2 evet szivesen. A kozpontban egy lakas egy toronyhazban kb. 200 millio forint, azt pl. szivesen elfogadnam...
Na, most akkor Denpasar (Bali), aztan holnap ilyenkor irany Sydney. Ott lesz helyi szamom, thanks to Brumm family.
Csok mindenkinek, nyitjak a kapukat.
2010. január 25., hétfő
Kepek
Azoknak, akiknek nincs Facebook-ja, itt egy link a kepekhez:
http://www.facebook.com/album.php?aid=198156&id=648742941&l=2352afffff
http://www.facebook.com/album.php?aid=198156&id=648742941&l=2352afffff
3 napi Krabi, Thaifold (jan. 22-25.)
Pentektol hetfoig kizarolag ettunk, pihiztunk, punnyadtunk, napoztunk, egyesek meg vasaroltak is, de az nem en voltam. :) Spicsekek nagyon jol ereztek/erzik magukat, en is ilyen naszutat szeretnek majd... :)
Ma visszajottem Kuala Lumpurba es olyan magabiztosan kozlekedtem a repter - szallas - palyaudvar (jegyvetel) - indiai negyed - szallas utvonalon, mintha 100 eve itt elnek. A jegyvetelt majdnem lekestem, mert ugy szamoltam, hogy nem kell hatizsakkal becaplatnom a palyaudvarra, mert igy el tudom kerulni, hogy 2 meterenket ramugorjanak a 1) buszjegyet arulok 2) taxisok 3) szallas kinalok. Ebben igazam is lett, alig 5 meterenkent torten csak meg valamelyik. A majdnem lekeses meg ugy sikerult, hogy eloszor nem jutottam be a Hostelbe, mert a recepcios kb. 10 perc utan kerult elo, majd amikor a palyaudvarra mentem, akkor egy helyen kb. 10 perc alatt tudtam atkelni az utca tuloldalara. Ezuttal nem a zebra hianyzott, hanem a delutani csucsot a rendorok probaltak megoldani ezuttal ugy, hogy 10 percig kizarolag egy uton haladt a forgalom: azon, ahol at akartam kelni. No mindegy, mivel 5 perc keses eseten ezek a malajok ugy mukodnek, hogy nem hisztiznek, hogy mar bezartak, hanem megoldjak. Megoldottak.
Holnap Szingapur, ami 5 oras ut, kb. 500 km. Repulovel is ennyi lenne a sok transzfer meg varakozas miatt, csak az nem 2 400 Ft-os jeggyel megy... Holnaputan este Denpasar (Bali), utana este pedig Sydney.
Ma visszajottem Kuala Lumpurba es olyan magabiztosan kozlekedtem a repter - szallas - palyaudvar (jegyvetel) - indiai negyed - szallas utvonalon, mintha 100 eve itt elnek. A jegyvetelt majdnem lekestem, mert ugy szamoltam, hogy nem kell hatizsakkal becaplatnom a palyaudvarra, mert igy el tudom kerulni, hogy 2 meterenket ramugorjanak a 1) buszjegyet arulok 2) taxisok 3) szallas kinalok. Ebben igazam is lett, alig 5 meterenkent torten csak meg valamelyik. A majdnem lekeses meg ugy sikerult, hogy eloszor nem jutottam be a Hostelbe, mert a recepcios kb. 10 perc utan kerult elo, majd amikor a palyaudvarra mentem, akkor egy helyen kb. 10 perc alatt tudtam atkelni az utca tuloldalara. Ezuttal nem a zebra hianyzott, hanem a delutani csucsot a rendorok probaltak megoldani ezuttal ugy, hogy 10 percig kizarolag egy uton haladt a forgalom: azon, ahol at akartam kelni. No mindegy, mivel 5 perc keses eseten ezek a malajok ugy mukodnek, hogy nem hisztiznek, hogy mar bezartak, hanem megoldjak. Megoldottak.
Holnap Szingapur, ami 5 oras ut, kb. 500 km. Repulovel is ennyi lenne a sok transzfer meg varakozas miatt, csak az nem 2 400 Ft-os jeggyel megy... Holnaputan este Denpasar (Bali), utana este pedig Sydney.
2010. január 21., csütörtök
Kuala Lumpur, 2. nap (jan. 21.)
Reggel megreggeliztunk a Starbucks-ban, aztan Spicsek jol elmentek a repterre. En majd holnap kovetem oket, de most jol veluk mentem a buszpalyaudvarra, hogy tudjam nekem holnap merre kell mennem. A szallastol gyalog 10 perc...
Itt most egy par szot ejtsunk arrol, hogy gyalog. Eloszor is, Kuala Lumpur egy elkepesztoen modern varos, tele felhokarcoloval, irodahazzal es meglehetos mennyisegu autoval es kismotorral. Masreszt azert Azsia: tisztasag ugyan van, de azert girbe/gurba utcacskak, utcan tarsadalmi eletet elo emberek, szoval azert nem egy steril metropolisz. Vannak nagyon szeles utak, csak epp jarda alig. A gyalgosoknak nincs lampaja altalaban, de ha van, az sem nagyon szamit. Illetve nem is a lampa hianyzik, hanem a gyalogosatkelo ugy altalaban. Ma tobbszor elgondolkodtam, hogy vajon hogy fogok eljutni egy-egy szeles ut tuloldalara. A sima atkeles es az odaszuletes pont egyenrangu lehetetlensegnek tunik. Ha piros a lampa, akkor jobb korulnezni, ha nem jon senki, lehet menni. Zoldnel gyakorlatilag ugyanez a strategia. Mondom, ha van lampa, vagy gyalogosatkelo. Mindehhez baloldali kozlekedes...
A mai napomat Spicsekkel kezdtem, aztan vissza a szallasra, mert nagyon sutott a nap es persze naptej nem volt nalam. Felszalltam egy varosnezo buszra, amire napi jegy van es le lehet szallni rola meg vissza a kovetkezore. Az egyszeruseg kedveert mentem egy kort (alig 3 ora alatt), es eldontottem, hogy mit nezek meg. Vegul a Nemzeti Muzeum (a teljes muzeum 35 perc, WC-vel egyutt), Madarpark ( http://www.klbirdpark.com ) es Nemzeti Mecset volt a kiszemelt cel. A madarpark oriasi, es szabadon koszalnak benne madarak (koztuk pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Orrszarv%C3%BA_mad%C3%A1r ). A struccokat szerencsere elzartak. Kozben eleredet az eso, de azert erdekes volt.
Mecsetbe nem jutottam be, mert "nem muszlim turistaknak" zarva volt. Gondoltam nem hazudom be magam, mert meg bajba kerulok. Itt jegyeznem meg, hogy vallasi kerdesekben elegge kemenyvonalasok, pl. izraeli utlevellel nem lehet belepni az orszagba.
Aztan setaltam egy nagyot (tobbek kozott azert is, mert nem volt gyalogatkelo sehol...), beneztem a nagyon gaz Central Market-ra, ami kizarolag turistaknak szol, semmi piac jellege nincs, majd begyalogoltam Kis Indiaba, es jol megvacsoraltam egy kiulos helyen. Nem, nem mint a Liszt Ferenc ter, hanem, mint a Teleki ter... Turistat meg csak-csak lattam, de feher turistat azt nem nagyon. 3 embernyi kajat rendeltem, igy is 10,50-bol megusztam, ami kb. 600 ft. Ugyanez egy turista etteremben legalabb 30-40 malaj penz lett volna. Nem mertem kezzel enni - mert ugye a naptejen kivul csak a kezfertotlenitot hagytam a szallason - ugyhogy eleg jol elbenaztam a villaval es kanallal, merthogy itt max. az van, kes nincs.
Aztan percek alatt visszaertem a szallasra, mert en bizony Kis Indiaban lakom, annak is Kis Kinahoz eso vegeben. Sot, itt szinte mar vegyes.
Holnap Krabi, ahonnan 3 nap mulva jovok vissza, csak hogy megkezdhessem 4 napos szocskeugrasomat Sydneybe.
Itt most egy par szot ejtsunk arrol, hogy gyalog. Eloszor is, Kuala Lumpur egy elkepesztoen modern varos, tele felhokarcoloval, irodahazzal es meglehetos mennyisegu autoval es kismotorral. Masreszt azert Azsia: tisztasag ugyan van, de azert girbe/gurba utcacskak, utcan tarsadalmi eletet elo emberek, szoval azert nem egy steril metropolisz. Vannak nagyon szeles utak, csak epp jarda alig. A gyalgosoknak nincs lampaja altalaban, de ha van, az sem nagyon szamit. Illetve nem is a lampa hianyzik, hanem a gyalogosatkelo ugy altalaban. Ma tobbszor elgondolkodtam, hogy vajon hogy fogok eljutni egy-egy szeles ut tuloldalara. A sima atkeles es az odaszuletes pont egyenrangu lehetetlensegnek tunik. Ha piros a lampa, akkor jobb korulnezni, ha nem jon senki, lehet menni. Zoldnel gyakorlatilag ugyanez a strategia. Mondom, ha van lampa, vagy gyalogosatkelo. Mindehhez baloldali kozlekedes...
A mai napomat Spicsekkel kezdtem, aztan vissza a szallasra, mert nagyon sutott a nap es persze naptej nem volt nalam. Felszalltam egy varosnezo buszra, amire napi jegy van es le lehet szallni rola meg vissza a kovetkezore. Az egyszeruseg kedveert mentem egy kort (alig 3 ora alatt), es eldontottem, hogy mit nezek meg. Vegul a Nemzeti Muzeum (a teljes muzeum 35 perc, WC-vel egyutt), Madarpark ( http://www.klbirdpark.com ) es Nemzeti Mecset volt a kiszemelt cel. A madarpark oriasi, es szabadon koszalnak benne madarak (koztuk pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Orrszarv%C3%BA_mad%C3%A1r ). A struccokat szerencsere elzartak. Kozben eleredet az eso, de azert erdekes volt.
Mecsetbe nem jutottam be, mert "nem muszlim turistaknak" zarva volt. Gondoltam nem hazudom be magam, mert meg bajba kerulok. Itt jegyeznem meg, hogy vallasi kerdesekben elegge kemenyvonalasok, pl. izraeli utlevellel nem lehet belepni az orszagba.
Aztan setaltam egy nagyot (tobbek kozott azert is, mert nem volt gyalogatkelo sehol...), beneztem a nagyon gaz Central Market-ra, ami kizarolag turistaknak szol, semmi piac jellege nincs, majd begyalogoltam Kis Indiaba, es jol megvacsoraltam egy kiulos helyen. Nem, nem mint a Liszt Ferenc ter, hanem, mint a Teleki ter... Turistat meg csak-csak lattam, de feher turistat azt nem nagyon. 3 embernyi kajat rendeltem, igy is 10,50-bol megusztam, ami kb. 600 ft. Ugyanez egy turista etteremben legalabb 30-40 malaj penz lett volna. Nem mertem kezzel enni - mert ugye a naptejen kivul csak a kezfertotlenitot hagytam a szallason - ugyhogy eleg jol elbenaztam a villaval es kanallal, merthogy itt max. az van, kes nincs.
Aztan percek alatt visszaertem a szallasra, mert en bizony Kis Indiaban lakom, annak is Kis Kinahoz eso vegeben. Sot, itt szinte mar vegyes.
Holnap Krabi, ahonnan 3 nap mulva jovok vissza, csak hogy megkezdhessem 4 napos szocskeugrasomat Sydneybe.
3 foldresz 1 nap alatt (jan. 19., 20.)
No, kerem, akkor itt a kronika.
Ferihegyen nem volt nagy tomeg, az utanunk kovetkezo gep 2 oraval kesobb ment, ugyhogy annyira konnyu volt osszeszedni az osszes utast, hogy mire 15.15-kor odaballagtam a kapuhoz, mar mindenki a gepen ult, hivatalos felszallas 15.45, bar akkor mar 5 perce a levegoben voltunk.
Kairoban volt 4 oram, de erkezeskor meg nem volt kiirva, hogy melyik kapuhoz kell menni. Jol korbesetaltam a repteret, talalomra bementem a G jelu kapukhoz (E vagy F volt meg), ott vegigsetaltam, es akkor kiirtak: G4. Pontosan ott alltam meg. Na, ezt eltalaltam!
A repuloter multikultija nagyon felviditott: rengeteg fele szinu es oltozeku ember, foleg Afrikabol, meg Kozel-Keletrol es Europabol.
A tovabbi repuloutrol annyit, hogy felig volt a gep, igy a mellettem levo hely is szabad volt. Nem nagyon fertem el igy sem, neha azert elaludtam volna... ha a gep ket kisgyereke kozul az egyik pont nem a hatam mogott uvoltott volna, kb. fel orankent. Szerencsere a szulei nem nagyon foglalkoztak vele, igy eleg kitarto volt a tobbseg felebresztesehez.
Kuala Lumpur reptererol csak annyit, hogy kiirjak hany perc mulva jonnek a csomagok. Mire a vonat elvitt az erkezesi csarnokba, mar ott is voltak a csomagok. Na, a benazas ezutan kezdodott: a szuper expressz pont az orrom elott ment el, 20 percet vartam a kovetkezore. Aztan jott egy kis kaland a Sentral Station-nel (Kozponti Palyaudvar, tenyleg S-sel irjak, merthogy a malaj latin betus, csak vannak ilyen vicceik): ahelyett, hogy megkerdeztem volna, probaltam a telefonom gps-e alapjan tajekozodni, csak epp nem talalta magat. Mire meglett mar messze voltam a Sentraltol, ahol egyebkent metrora kellett volna szallnom... Vegul Monorail (sinen, kb. 8-10 meter magasan siklo metro) es taxi kozbeiktatasaval mar meg is erkeztem a szalllasra. A szallas oke, egy diakszallas, de hoztam halozsakot, torolkozot es lakatot is. Az agy meg jo.
Na, ide jottek Spicsek (aki nem ismeri oket: ok kozeli baratok, akik ugyan naszuton vannak, de nem birtak ki, hogy ne talalkozzanak valakivel kozben... :) ), akik kozel 2 hete nem hallottak magyar szot egymason kivul, es nagyon orultek nekem. Tok rendesek, hogy elem jottek Kuala Lumpurba, eredetileg ugy volt, hogy csak Thaifoldon talalkozunk. :)
Elmentunk kalandozni a varosba, metroztunk, taxiztunk, setaltunk, fenykepeztunk, amig le nem merult minden erre alkalmas eszkoz. Vacsora egy kinai etteremben. En jol raharaptam egy kis csilipaprikara, ennek emlekeit elenken orzom... De a kaja jo volt, kulonosen, amit Spili rendelt, kertunk is belole meg egyet.
Az arak egyebkent emeszthetoek, olcsonak inkabb csak a nyugatiaknak nevezhetik.
Este 11-kor szerencsere mar nagyon almos voltam, ugyhogy le is fekudtem aludni. Szervezetem pedig ugy dontott, hogy ez csak delutani alvas (Pesten ekkor du. 4 volt) es jol fel is ebredtem fel kettokor. De gyozott az utazasi faradtsag az idoeltolodas felett, es vegul fel 8-ig aludtam.
Na, hat ennyit az elejerol. Ha tul reszletes vagy tobb infot szeretneke barki, nyugodtan irjatok, ugyis az lesz, amit en akarok, mert ez az en blogom! :)))))
Ferihegyen nem volt nagy tomeg, az utanunk kovetkezo gep 2 oraval kesobb ment, ugyhogy annyira konnyu volt osszeszedni az osszes utast, hogy mire 15.15-kor odaballagtam a kapuhoz, mar mindenki a gepen ult, hivatalos felszallas 15.45, bar akkor mar 5 perce a levegoben voltunk.
Kairoban volt 4 oram, de erkezeskor meg nem volt kiirva, hogy melyik kapuhoz kell menni. Jol korbesetaltam a repteret, talalomra bementem a G jelu kapukhoz (E vagy F volt meg), ott vegigsetaltam, es akkor kiirtak: G4. Pontosan ott alltam meg. Na, ezt eltalaltam!
A repuloter multikultija nagyon felviditott: rengeteg fele szinu es oltozeku ember, foleg Afrikabol, meg Kozel-Keletrol es Europabol.
A tovabbi repuloutrol annyit, hogy felig volt a gep, igy a mellettem levo hely is szabad volt. Nem nagyon fertem el igy sem, neha azert elaludtam volna... ha a gep ket kisgyereke kozul az egyik pont nem a hatam mogott uvoltott volna, kb. fel orankent. Szerencsere a szulei nem nagyon foglalkoztak vele, igy eleg kitarto volt a tobbseg felebresztesehez.
Kuala Lumpur reptererol csak annyit, hogy kiirjak hany perc mulva jonnek a csomagok. Mire a vonat elvitt az erkezesi csarnokba, mar ott is voltak a csomagok. Na, a benazas ezutan kezdodott: a szuper expressz pont az orrom elott ment el, 20 percet vartam a kovetkezore. Aztan jott egy kis kaland a Sentral Station-nel (Kozponti Palyaudvar, tenyleg S-sel irjak, merthogy a malaj latin betus, csak vannak ilyen vicceik): ahelyett, hogy megkerdeztem volna, probaltam a telefonom gps-e alapjan tajekozodni, csak epp nem talalta magat. Mire meglett mar messze voltam a Sentraltol, ahol egyebkent metrora kellett volna szallnom... Vegul Monorail (sinen, kb. 8-10 meter magasan siklo metro) es taxi kozbeiktatasaval mar meg is erkeztem a szalllasra. A szallas oke, egy diakszallas, de hoztam halozsakot, torolkozot es lakatot is. Az agy meg jo.
Na, ide jottek Spicsek (aki nem ismeri oket: ok kozeli baratok, akik ugyan naszuton vannak, de nem birtak ki, hogy ne talalkozzanak valakivel kozben... :) ), akik kozel 2 hete nem hallottak magyar szot egymason kivul, es nagyon orultek nekem. Tok rendesek, hogy elem jottek Kuala Lumpurba, eredetileg ugy volt, hogy csak Thaifoldon talalkozunk. :)
Elmentunk kalandozni a varosba, metroztunk, taxiztunk, setaltunk, fenykepeztunk, amig le nem merult minden erre alkalmas eszkoz. Vacsora egy kinai etteremben. En jol raharaptam egy kis csilipaprikara, ennek emlekeit elenken orzom... De a kaja jo volt, kulonosen, amit Spili rendelt, kertunk is belole meg egyet.
Az arak egyebkent emeszthetoek, olcsonak inkabb csak a nyugatiaknak nevezhetik.
Este 11-kor szerencsere mar nagyon almos voltam, ugyhogy le is fekudtem aludni. Szervezetem pedig ugy dontott, hogy ez csak delutani alvas (Pesten ekkor du. 4 volt) es jol fel is ebredtem fel kettokor. De gyozott az utazasi faradtsag az idoeltolodas felett, es vegul fel 8-ig aludtam.
Na, hat ennyit az elejerol. Ha tul reszletes vagy tobb infot szeretneke barki, nyugodtan irjatok, ugyis az lesz, amit en akarok, mert ez az en blogom! :)))))
2010. január 20., szerda
Városnézek
Az első napról részletek hamarosan, de addig is: épp egy városnéző buszon vagyok, ahol van wifi... Ez egy nekem való város! :o)
Ma süt a nap, 50-es naptej van rajtam. Kb. 30 fok van, brutál páratartalommal, ma már 1 litert izzadtam.
Kérem az "utállak" kommentek mellőzését! :o)
Ma süt a nap, 50-es naptej van rajtam. Kb. 30 fok van, brutál páratartalommal, ma már 1 litert izzadtam.
Kérem az "utállak" kommentek mellőzését! :o)
2010. január 19., kedd
Fél lábbal már ott...
Most már csak kikapcsolom a gépet, és megyek. Macsekék már Kualában, holnap este együtt vacsizunk (legalábbis remélem). Itt az még csak ebédidő lesz, de sebaj.
Fogalmam sincs, hogy honnan és hogyan fogok legközelebb írni, de majd lesz valahogy.
Fogalmam sincs, hogy honnan és hogyan fogok legközelebb írni, de majd lesz valahogy.
2010. január 15., péntek
Felkészülve
Nos, nézzük:
- oltás, vízum, pénzváltás, útikönyv, naptej megvan;
- jegyek megvéve - már amelyik
- szállás 2 napra megvan
Hamarosan indulok, már csak pár nap.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)