2010. február 17., szerda

Kicsi Kairó

Megjöttem, Pesten vagyok. Este 11-ig bírtam ebren, ugyhogy a ma reggel fel 9-es ébredést úgy értékelem, hogy át is álltam. :)
Kairóban fél 5-kor szállt le tegnap a gép, és egy kedves, pingvinbe oltott jegesmedve formájú úriember minden kedves Budapestre tartót meginvitált egy városnézésre. Végül megvártuk a bangkoki gépet is, és a kettőből összesen 12-en lettünk. Elvették az útleveleinket és kivittek minket a tranzitból. Mikrobusszal elvittek a piramisokhoz, majd parfümüzem és papíruszkereskedés volt az útvonal. Kairót már láttam, de Távol-Kelet után most még feltünőbben koszos, mocskos, szürke, borzasztó.
A budapesti 3 órás érkezésemhez a következők sorakoztak fel a reptéren: Anyu és Apu (köszi nagyon!), hosszú nadrág, kabát.

Hát itt a vége, nagyon szuper volt az egész. Lesz még ilyen. ;o)

2010. február 15., hétfő

Uccso bejegyzes innen Keletrol

Nagyon jo volt! Minden reszlete szuper volt, Ausztraliat imadtam, Kuala Lumpur es Szingapur bejott, Thaifold meg mindig tetszik, es azert Bali sem volt rossz. Es jo volt 4 hetet lenni, jo volt a szabadsag, hogy barmikor barhova mehetek. Talalkoztam par erdekes utazoval, megtapasztaltam a legfurcsabb turista szokasokat, es megint kicsit (nem is olyan kicsit) tagult a vilagom.

Kb. 2 ora mulva megyek ki a repterre es indulok haza. Kairoban 7 oram lesz, ha tartjak az igeretuket, akkor kivisznek varosnezni. Remelem bazarba is megyunk, mert hosszu nadragom meg mindig nincs. Ha ez igy marad, akkor lehet, hogy gyorssegelyt fogok majd kerni otthonrol... (Kedvenc Csaladom! Kerlek tartsatok holnap kezkozelben a lakasom kulcsait, hogy szukseg eseten tudjatok nekem onnan szerezni egy nadragot. Koszonom!)

Ma elkoszontem szepen a Petronas tornyoktol, jol szetvasaroltam magam a kinai  negyedben. Meg egy utolsot kajaltam kedvenc indai negyedbeli piszkos kis kifozde soromon. Ha a repulouton nem leszek rosszul, akkor nem kaptam tole semmi bajt. :)

Csokolok minden kedves olvasot, remelem tetszett az adas.

2010. február 13., szombat

Seminyak

Ez egy felkapott udulohely, majdnem mint Siofok (mert az a szomszedos Kuta). Egeszen mas viszonyok uralkodnak, mint az eddigi helyeken. Macsek szavaival - amelyek igazan most nyertek ertelmet szamomra - bizonyos turista szintre szukseg van, hogy az ember jol erezze magat.
Az egy szembetuno dolog, hogy irdatlan mennyisegu feher ember jarkal gyalog, motorral, autoval - ennek oka, hogy sokan itt laknak allandoan (kb. 30 000 ember), es elsosorban ezen a kornyeken elnek. Ami viszont dobbenetes, hogy minden sokkal olcsobb, mint az elozo ket helyen. Kb. 30-40%-kal olcsobb minden! Na, ez az, amirol irtam korabban: ilyen munkaberek mellett lehetetlen, hogy egy vacsora egy atlagos helyen 2 000 Ft legyen. Itt nem is az.
Mindehhez homokos, hosszan huzodo tengerpart, sok bolttal, es szerintem tisztabb egy kicsit minden, mint Ubudban es Candidasaban. Egy fokkal talan kevesbe aggresszivek a boltosok, masszorok, taxisok. Szoval ha ide erkezem elsore, meg tan bele is szerethettem volna.

Na, most mar a vegere is ertem, bar azt hittem 4 hetnek nem is lehet. Holnap este utazom Kuala Lumurba, ott lesz meg egy napom (vennem kell egy hosszu nadragot!), majd hetfo ejszaka, mar kedden indulas haza. Ha at nem alszom az atszallas 7 oraja Kairoban, akkor allitolag elvisznek varosnezni. Meglatjuk.

Ha 5-nel tobb komment erkezik erre a bejegyzesre, akkor irok majd meg egyet Kualabol...

Mertekegysegek es kozlekedes Balin

Nos, roviden hagy ismertesselek meg benneteket a balinez SI-vel. Peldaparbeszed:
- hol talalok boltot?
- jobbra 100 meter.
A 100 meter jelentese balinezul: kb. 200-800 m

Illetve a mai eset:
- hol talalok ATM-et?
- itt jobbra, kb. 100 m-re, aztan a jobb oldalon
Jelentese: kb. 300 meter, ATM a bal oldalon... Viccesek, na.

Ma atkoltoztem Candidasabol Seminyakba, hogy holnap kozelebbrol menjek a repterre (innen kb. 10-15 km). A ket varos kozti tavolsag kozuton 65 km. Az itteni kozlekedesi viszonyok szerint ez kb. masfel ora. Keskeny, ketsavos utak, irdatlan mennyisegu mopedes, dudaval kozlekedik mindenki. Elozes folyamatosan - szembe jovo majd lehuzodik. Ut mellett gyalogosok, epitkezesi tormelek, lerobbant teherauto, rakodo teherauto, utasra varo auto, epp elindulo moped. Jaj.
Gondoltam olcson teszem meg az utat, befizettem egy shuttle bus-ra. Negyed egykor indult a szalasrol. Elvitt egy atszallo helyre kb. fel ora alatt (15 km). Fel kettokor elindult velem egy busz Ubudba, mert bizony arra megy (ez kerulo). Oda fel 3-kor erkeztunk (+25 km). 3-kor indult volna tovabb, Sanur erintesevel, ami ujabb kerulo, es kb. 5-kor ert volna Kutara, ahonnan meg 10-15 percet kellett volna taxiznom Seminyakba, ahova indultam. Szoval fel 3-kor meguntam, es bevagtam magam egy taxiba, hogy a hatralevo 35 km-t ne 3 ora alatt tegyem meg, hanem inkabb csak szuk 1. Igy kerult az egesz 5 400 forintomba. A hatrahagyott buszrol meg csak annyit, hogy rugozas nulla, ragados mubor ulesek, duda a dobhartyamban szolt gyakorlatilag minden egyes kanyar elott, legkondi nyilvan nuku. Fincsi volt, idoben feladtam.
Az elmenyrol annyit, hogy a szallason volt egy magyar par, akikkel osszebaratkoztam, es en hivtam fel figyelmuket a shuttle buszra. Olyan szinten kikeszultem az uttol, hogy megkerestem a szalloda szamat es hagytam nekik uzenetet, hogy nehogy busszal menjenek...

Frissites: a Seminyak - repuloter ut (nincs 15 km), kb. 40 perc volt netto... No comment.

Mar csak egy kicsit Bali

Tegnap merultem egyet. A kovetkezo feltevesem volt: ha Tulambenben a hires Liberty hajoroncsnal mindenki merul, akkor ott szuksegszeruen tomeg van. Tehat en nem fogok ott, ha mar csak 1 napot buvarkodom. Helyette megyek Candidasaba, ahol csodaszep merulo helyek vannak (es egy oraval rovidebb az ut oda). Mivel a soforomnek pont volt egy baratja (balinezul: prend; valamiert idonkent f es v helyett p-t mondanak) az egyik buvar helyen, ezert gyorsan oda is vitt, ahol holland baratunk elmeselte, hogy holnap nagyon szuper merules lesz, csodaszep helyre mennek, hatalmas, 4-5 meteres rajak kozott lehet uszkalni. Ha nem jon kozbe semmi. Ha kozbejon, akkor Tulambenben, a hires Liberty roncsnal lehet merulni. Majd hagynak uzenetet a szallodaban, hogy mi lesz.
Kozbejott valami, mentunk a hires Libertyhez...
Viszon mivel most szezonon kivul vagyunk, igy megsem volt tomeg, es a mindossze 450 kornyeken megtalalhato halfajbol sikerult parat latni, tobbek kozott egy elektromos rajat, kohalat meg mittudomen miket. Valojaban nagyon jo volt. Mindezt egy 65 eves, evi 4 honapot Indoneziaban tartozkodo, nyugdijas hollandus vezetesevel.
A fulem sajnos rendetlenkedett, meg mindig nem hallok rendesen, pedig mar eltelt tobb, mint egy nap. Majd megjavul.

2010. február 11., csütörtök

Allitolag Bali

Ma jott otthonrol kapott szuper sofor, Elsoszulott Suardana, es jol elvitt mindenfele helyekre. Voltunk Barong tancon, lattam vulkant (12 eve tort ki utoljara), meg teraszos rizsfoldeket. Meg valami templomot is. A termeszet gyonyoru, az emberek kedvesek es mosolygosak. De...

De egy kicsit eltorzitotta ezt egy kicsit a turizmus. Ahova nezek giccsbolt giccsbolt hatan. Annyi folosleges dolgot lehet kapni, hogy csak na. Legalabb minoseginek tunik mindegyik, tenyleg keves az igazi giccs.
Nem lehet 3 metert menni, hogy valaki ne koszonjon. Megyek peldaul a Monkey Forest Road-on, 10 masodpercenkent: hello, how are you?; look sir!; taxi?; massage?
Nem gyozom lerazni oket.
Legszebb: ulnek az ut szelen, a bolt lepcsojen, kezukben tabla: Transfer? Megrazom a fejem, megforditja: Tomorrow? (Holnap?) Beszarok.
A kovetkezo beszelgetes idezet, eddig kb. 145-szor voltam szereploje:
- Honnan jottel?
- Magyarorszagrol.
- Mikor jottel Balira/Ubudba/akarhova?
- 1/2/3 napja.
- Hogy tetszik?
- Nagyon szep.
- Meddig maradsz?
- Holnap utazom.
- Taxid van mar? Mert en el tudlak vinni.

Tenyleg nagyon kedvesek....

Az arak elszalltak. Egy atlagkereset 100 dollar, de egy 2 perces utert siman elkernek 3-4 dollart autoval. Ami persze semmi egy ausztralnak vagy nemetnek, de igazabol a100 forintos benzinnel, es a 100 dollaros havi jovedelemmel nem szabadna ennyinek lennie. Ugyanez igaz a kajara. Nehez meguszni 1500-2000 forint alatt egy vacsorat turistak altal gyakran latogatott helyeken. Egyebkent ki van zarva, hogy 300 forintnal tobb lenne.

Holnap megyek buvarkodni kicsit, allitolag nagyon jo lesz. :)))

2010. február 10., szerda

Balin

Eredetileg Bali volt a celpont, es innen gondoltam idonkent elkalandozni, aztan ugy lett, hogy inkabb kis thaifoldi kiruccanassal kezdek, utana meg Brummek Ausztraliaban. Sot, vegul Ausztralia lett a fo celpont, de nem is baj, jobban szeretem a civilizaciot, mint nem. :)

Bali erdekes es kellemes. Szerelmes tovabbra sem vagyok, de azert jo itt. Mivel szombaton es vasarnap nem nagyon aludtam (elobbi kaszino es utazas Melbourne-bol Sydney-be, utobbi beszelgetes Macival hajnalig, aztan koran keles), az elmult napot alvassal toltottem. Elotte azert korbejartam kicsit Ubud-ot, ahova rogton erkezes utan kuldtem magam. Ma megneztem a Majom Erdot es a Palotat. A majmokrol, ezekrol az edes, aranyos, ertelmes szemu lenyekrol annyit, hogy gusztustalan, mocskos vadallatok... Felirat 50 meterenkent, hogy ovatosan, es ne nagyon olelgessuk oket, meg hasonlok. Azert vicces volt kerulgetni oket az uton, mikozben kajat kunyeralnak (reszlet a tablarol: ne probaljuk zsebunkbe vagy taskaba dugni a kajat, ugyis megtalaljak...)

Holnap egesznapos kirandulasra megyek, a vegere meg a tengerpartra fogok keveredni, merthogy most nem ott vagyok.

Idojarasjelentes: paras meleg, 30 fok korul. Delutanonkent 1-2 ora felhoszakadas, de az a durva tropusi fajta. Ma elmaradt, gondolom csak veletlenul.

2010. február 7., vasárnap

Végül Bali

Holnap utazom Balira (magyar idő szerint délelőtt), és onnan majd haza következő hét kedden. Lehet, hogy onnan nem fogok irni, majd már csak otthonról.
Bali: végre egy kis nyár, mert itt nagyon lehűlt az idő, esik az eső, jó ha 20 fok van... No, meg szétszakadt a hosszú nadrágom is, úgyhogy vissza kell térni a rövidre...

Kabátlopási ügybe keveredtem

Melbourne-ben utolsó nap 6 körül visszamentem a szállásra, hogy rákészüljek az estére. Egy darab törölköző és egy darab dzseki hiányát véltem felfedezni a szobában. Fontos tudni, hogy ez egy Hostel, 6 ágyas szobában laktam. Saját cucca mindenkinek szekrénybe elzárva vanna, saját lakattal bezárva. Ezt a két darabot azonban a fogason hagytam.
Mondom recepción, hogy ezek eltűntek, mire jött a standard válasz, hogy ja kérem, ez egy Hostel, nem vállalnak felelősséget a szobatársakért. Mondtam, hogy rendben van, nem is szólnék, de van egy kis probléma: egyedül laktam a szobában már 2. napja... Jó lenne, ha taksi nénit kicsit kikérdeznék, mivel rajtam kivűl csak ő járt ott. Meg is tették, és kiderült, hogy azt hitte, hogy üres (?!!?!?!) a szoba és kimosta a törölközőt, a dzsekit meg elrakta a mosógépek mellé. A törölköző meglett hamar, de a dzseki nem. Mindőssze 6 órával később, amikor már kicsekkoltam és még egy utolsó "hátha" kört tettem meg, akkor gondoltam, hogy benézek a mosógépek melletti szemetesekbe is. Jól tettem, ott volt a kifogástalan Columbia dzsekim is. Szerencsére nem öntöttek rá semmit, úgyhogy nagy örömmel raktam el. Megjegyzem nem volt rajtam Melbourne-ben egy percet sem....

Tanúlság: nemtom, aki hülye, az hülye.

Casino story

Szóval a Casino-ban háromszor voltam. Kicsit élveztem a brutális szerencsejáték részleget is (2500 játégkép, 300 asztal), de többnyire pókereztem. A részletek, csak pókerosoknak:

Első nap beültem 1/2 dolláros cash game-hez. Itt érdekes szabály volt: min. 40, max. 80 dollárt lehetett váltani. Az asztalnál ült előbb 1, majd 2 egyre részegebb csávó, akik sok partiban benne voltak, és nem mindig tudták, hogy mit csinálnak. Taktikám egyszerű volt: jobb lapoknál sokat emelve velük kettesben maradni, hátha valami vacakkal jönnek. Sikerült is, mindössze egyszer néztem bele ászpárba, de az szerencsére nem került sokba. 170 dollár plusszal szálltam ki. (Talán legjobb az volt, amikor osztott 8-asokkal a hülyegyerek, immár tökrészegen 8-3-mal adott meg all in-t - sikerült megnyernem...)

Másnap már 7-kor lenéztem pókerezni, de csak 2/3 dolláros asztal volt. Kicsit féltem tőle, de beültem 150 dollárral. Hamar látszott, hogy komolyabb emelések nincsenek, sok a limp és nem nagyon lehet blöffölni, mert mindent megadnak, az én 150 dollárom meg kevesebb volt az átlagnál. Úgyhogy egyszerű játékot játszottam megint: jó lapokkal emelgettem. Ez annyira jól sikerült, hogy röpke 40 perc alatt már 230 dollár pluszban voltam. Kicsit elszórtam belőle, majd úgy döntöttem, hogy ha 40 perc kellett hozzá, akkor negyven perc kellett, és kiszálltam. 8-kor már nem voltam a Casinoban.

Harmadik nap, mivel 5-kor kellett indulnom a reptérre, úgy döntöttem, hogy kicsekkolok éjfél körül, és elkaszinózgatok addig. Igy is lett. Először kicsit el-black jack-ezgettem, majd miután már 150 dollár pluszban voltam, megint mentem pókerezni. Megint csak 2/3 dollár volt a legkisebb tétű asztal, de beüléskor már láttam, hogy más lesz az este. Az asztalnál többen ültek 400-500 dolárral, de volt 1000 is. Max. ketten voltak az én stack méretem környékén. 2 erős játékos volt, sajnos minkettő utánam jött. Röpke 2 óra alatt elvesztettem a 150 dolláromat. A játék egyékbént érdekes volt. Megint nagyon sok limp volt, de azért volt blöff lehetőség is, mert tudtak dobni is többen. A pénz úgy ment el, hogy néhány rossz megadás után all in mentem, erre szembe jött egy ász pár.

Ami egyékbént meglepett, hogy a közönség pont ugyanazt a szinvonalat képviselte, mint pl. Pesten a Royale. Ugyan egy kicsit jobban voltak öltözve, de ugyanazok a hülyeségek mentek: "soha nem jön le az a rohadt dáma"; "ha bejön a sor, megvertelek volna"; "megadom, mert már úgyis megzek haza... :)

Az egyik legviccesebb az volt, amikor a csávó többször elaludt az asztalnál osztás közben, és az osztó meg az alvó szomszédja együtt próbálták felébreszteni, mert játékban volt. Az ürge egyébként egyszer A-K-ra, egyszer K-K-ra ébredt, amit mindkét esetben én szivtam meg, de hát mit tegyek, ha valaki felébredve, a lapját meg sem nézve emel egyet...?

Végül a 3 nap összesen 400 dolcsi többletet hozott, nagyrészt a póker. Szóval jó volt Melbourne-ben.... :)))

A hét krónikája 2.

Szóval vettem egy jegyet Melbournbe, aztán uzsgyi. Nem nehéz, mert kb. óránként 4 járat van. Melbourne alapvetően tetszett, de mint már irtam, nem összevethető Sydney-vel. Én csak a viszonylag szűk belvárosban voltam, de város amúgy brutális kiterjedésű, sok-sok kertes házas faluval.

A város üzemeltetet egy ingyenes villamos körjáratot és egy ingyenes városnéző buszt. Mindig ezzel közlekedtem, de inkább sétáltam. Szerintem a napi 6-8 km megvolt. Megjegyezném, hogy mindkettőn nagy a tömeg, mert bizony a helyiek közül is sokan felszállnak a fizetős villamos helyett ezekre.

Az Eureka felhőkarcoló 88. emeletéről jól lenéztem, a Rod Laver Arénában meg jól körbenéztem, de egyértelműen lekéstem az Austral Open-t (mindösszesen 6 nappal). A sajtó kérésére interjút is adtam... :)

Na, és a Casino....

A hét krónikája 1.

Kezdődött hétfővel, amikor egyedül jártam a várost, mivel Brumm család nyilván dolgozott. El is mentem az összes turista helyre, sétáltam egy jó nagyot. Volt kikötőben bazi nagy óceánjáró (akkora, hogy nem is a szokásos helyen, állt, mert nem fért át a Harbour Bridge 49 métere alatt), meg persze Operaház. Meg jól láttam a várost mindenhonnan. Gyönyörű, akár a partról, akár a vizről, akár fentről le, akár lentről fel.

Kedden Akváriium és Olimpiai park voltak soron. Az előbbi kicsit régi, de nagyon jó volt, irdatlan sok nagy állatot láttam. A Olimpiai parkban nem volt semmi, de csak el kellett mennem oda, ott lenni kicsit. A fáklya tartóból emlékmű lett, alatta az összes érmes neve. Minden magyar aranyat megtaláltam, azt hiszem (7, ugye?)

Szerda állatkert. Na, ha eddig nem győztem a kilátást dicsérni, itt nagyon durva volt. Ja, meg persze az állatok: koala, kenguru, fókashow, szóval minden.

Aztán úgy döntöttem, maradok még, sőt megyek kicsit Melbournbe.

Miért tetszik Ausztrália?

Mert működik. Ezt birtam ma mondani. Aztán este nem volt jó a parkolóautomata, a másik sem, de az legalább elnyelt 4 dollárt. Végül büntetés sem érkezett. Szóval azért nem mindig működik. :)

2010. február 6., szombat

Melbourne

Nem vesztem el, csak nem volt keznel internet. Melbourne jo volt, most megyek vissza Sydney-be. (Repteren vagyok, reggel 6.15 van.)
Nem aludtam semmit, ugyhogy Macieknal hunyok egy kicsit, aztan irok majd.
Azert cimszavakban: erdekes varos, de Sydney sokkal szebb. A konkret belvaros egy 2x1 km-es teglalap, teljesen szabalyos. Lenyegeben itt toltottem az idomet. Voltam 88 emelet magasan kilatni, meg persze megneztem, hogy hol oltozott at Federer alig egy hete.
Ja, meg mindharom estemet Casinoban toltottem, es jol nyertem osszesen 400 dollart (kb. 68e ft). Nagyreszet pokeren, kis reszet black jack-en es ruletten. Onnan jovok egyenesen, azert nem aludtam semmit. :))) A Casino nem olyan nagy, alig 300 jatekasztaluk es 2500 felkaru rablojuk van. Mindossze...

2010. február 3., szerda

Melbourne

Itt vagyok Melbourne-ben, szallas egy szal se... Itt ugy latom erdemes lenne nyitni Hostelt, mert tuti tele lesz. Az Ausztral Openrol mar lemaradtam, de azert korulnezek. Meglehetosen atlathato a varos, nagyon parhuzamosak az utcak. Vasarnap reggelig maradok itt, akkor hajnalban vissza Brummekhoz.
Ja, be van borulva, es max. 21-23 fok van. Mivel meg Sydney-ben megneztem az idojarast, ezert hosszu nadragban es zart cipoben utaztam, ket het utan eloszor vannak ezek rajtam... :)

2010. február 2., kedd

Szolgálati közlemény

Annyira tetszik nekem ez az ország, hogy maradok még egy kicsit... Bali csak hétfőtől, addig Melbourne. :)

2010. január 31., vasárnap

Állatok, akiktől félünk + közlekedési szabályok, amiket betartunk

Megpróbálom összeszedni, hogy eddig milyen állatoktól kell félnem. Maci és Esther eddig a következőkre hivta fel figyelmem:
- pókhoz kézzel nem nyúlunk, különösen, ha nagyon fekete, mert 2 tipus halálos mérget lövell, 1 pedig nagyon szar élményekkel hagy életben;
- tengerpart-közeli pocsolyába nem lépünk bele, mert abban homokszinű polib tartózkodik, amely 24 órára bénitó idegméreggel szokott köszönni - jó hir, hogy miután belémnyomja a mérget, szine megváltozik, és ettől fel lehet ismerni! Túlélni kizárólag 24 órán keresztüli, azonnal megkezdendő mesterséges lélegeztetéssel lehet;
- nagy hangyát, aminek piros a háta elkerüljük, mivel ugyan nem halálos, de nagyon csip (ellentétben az előző két kategóriával, ilyet láttam is, nem is egyet);
- medúza veszély - nem öl, csak nagyon fáj;
- a világ 10 legveszélyesebb (értsd: mérge halálos) kigyója közül mindössze 8 él Ausztráliában, igy értelme sincs megtanulni őket, félni kell mindegyiktől.
Gyilkos kengurukkal, emberevő aligátorral és egyéb vadállatokkal még nem fenyegettek...


A közlekedésről pedig ezeket érdemes tudni:
Minden sebességkorlátozást betartunk, mert azonnal fejbelőnek, de legalábbis jó sok dollárba kerül. Ide tartozik az időszakos sebességkorlátozás is, amely csak a nap különböző időszakában érvényes (iskolák környékén)
Ha nem szabad jobbra befordulni (ez itt ugye nagy iv), akkor nem lehet, tök mindegy, hogy nem jön senki, körbe kell menni (ez pl. plusz 10 perc volt a pénteki dugóban, a lakástól 50 méterre)
Biztonsági övet bekötjük, ha pedig gyalogos megközeliti a zebrát, akkor már meg is állunk. Ez mondjuk gyalogosként szuper, mert lényegében körbe se kell nézni.

Persze ezek jó dolgok, és épp ez a vicces, hogy meglepődöm rajtuk.

Óceán

Ma kis fincsi fürdős napot tartottunk. Illetve inkább ettünk, és közben fürödtünk egyet. Nos, jártam már tengernél, de ezek a hullámok nagyon durvák voltak. Max. 2 méteresek, de olyan sodrása volt a viznek, hogy derékig érő vizben alig lehetett megállni. Néha nem is sikerült. Jót body surf-öltünk, na.

Kommentelni kéne már, ugye?

2010. január 30., szombat

Sydney

Nem hiszem el, hogy itt vagyok. Még mindig csak ámulok, hogy ez milyen egyszerű. Kicsi gyerekkorom óta Sydney egy fogalom, családi mesék gyakori szereplője. Aztán egyszerűen itt vagyok, felfoghatatlanul messze. Több mint 15 000 km.

Ami pedig a várost illeti: gyönyörű. A klima kiváló, ma 28 fok volt, egy kicsit párás, de sehol sincs a trópusokhoz, mint pl. Kuala Lumpur vagy Bali. Szóval Szingapúrban dolgoznék 1-2 évet, itt viszont élnék. Tényleg nagyon normális hely, olyan nyugis. De sokminden van, sokminden működik és egyszerűen csodálatos a város.

Persze ez Maciék érdeme is, akik nem hagynak unatkozni, és folyamatosan az én programjaimon gondolkodnak. Esther minden jóval etet, elviselnek a nappalijukban, és egyáltalán nagyon szuper itt velük.

Ma a halpiacon voltunk először, ott megvásároltuk Jack-et, aki egy homár, meg két kicsi unokaöccsét, Jim-et és Tim-et (királyrákok). Én vagyok a keresztapjuk, aztán jól meg is ettem őket, miközben a pazar kilátásban gyönyörködtem. Előtte kb. 5 órán keresztül mindenhova vittem magammal őket, mert a kocsiban megbuggyantak volna. Igy jártak egy csöndes és cuki városrészben, kompoztak kicsit Sydney öbölben, no meg feljöttek kilátni. Aztán jól meg is ettem őket.  :))) Innen üzenem a korábban ittjártaknak, hogy Tim és Jim jobban izlett nekem is. :))))

Holnap elmegyünk reggelizni, álltólag be fogok csinálni olyan jó lesz, aztán még képlékeny a program, majd beszámolok.

Otthonról kapom a hireket. Ugyhogy a legfontosabb: gratula Petiéknek, akik megnyerték Bamakót! A másik hir a hóhelyzet, azon meg csak mosolygok. Jelzem, hogy anyukám is olvassa a blogot, úgyhogy nem illendő leirni kommentbe, amit gondoltok most... :))))))

Szolgálati közlemény: hűtőmágnesek egy része úton van hazafele. Szingapúrban sajnos elbénáztam, másik két helyen pedig még leszek. Egyéb rokonok beszerzés alatt. :)))

Pusszantás mindenkinek!

Eddigi összes kép

Itt találhatóak meg a képek, benne a maiak is, Sydney-ből.

http://www.facebook.com/album.php?aid=200229&id=648742941&l=825459d82a

2010. január 28., csütörtök

Sydney

Immar Sydneyben. Kb. 2 oraja vagyok itt, Maciek kijottek elem mindketten. Gep talajerintesetol 28 perc mulva mar kivul voltam, allitolag ez korosztalyos rekord, legalabbis teruleti szinten. :)

Tegnaprol meg annyit, hogy Baliba rogton beleszeret az ember allitolag. Nos, ez nekem nem sikerult, de azert majd jovo heten kap egy masodik eselyt.

Most egy kicsit alszom - tegyetek ezt ti is, kedves olvasok - aztan jon Sydney delutan. Igaz, udvozleskeppen az Operahaz es a Harbour Bridge mar megvoltak.

2010. január 27., szerda

Szingapur utan

Na kerem, Szingapur megvolt. Epp a kapunal vagyok a repteren, kb. 10 perc beszallasig. Igen, itt van egy ingyen internet gep. Ez van, ilyen vilagban elunk. Marmint ok.
Azt kell mondanom, hogy ez a hely brutalis. Felhokarcolok, iszonyu mennyisegu bevasarlokozpont, szuper jo tomegkozlekedes, szuper kozbiztonsag. Jo, jo diktatura, de nagyon tiszta es nagyon sok szinu. Nem elnek itt, de dolgoznek 1-2 evet szivesen. A kozpontban egy lakas egy toronyhazban kb. 200 millio forint, azt pl. szivesen elfogadnam...

Na, most akkor Denpasar (Bali), aztan holnap ilyenkor irany Sydney. Ott lesz helyi szamom, thanks to Brumm family.

Csok mindenkinek, nyitjak a kapukat.

2010. január 25., hétfő

Kepek

Azoknak, akiknek nincs Facebook-ja, itt egy link a kepekhez:
http://www.facebook.com/album.php?aid=198156&id=648742941&l=2352afffff

3 napi Krabi, Thaifold (jan. 22-25.)

Pentektol hetfoig kizarolag ettunk, pihiztunk, punnyadtunk, napoztunk, egyesek meg vasaroltak is, de az nem en voltam. :) Spicsekek nagyon jol ereztek/erzik magukat, en is ilyen naszutat szeretnek majd... :)

Ma visszajottem Kuala Lumpurba es olyan magabiztosan kozlekedtem a repter - szallas - palyaudvar (jegyvetel) - indiai negyed - szallas utvonalon, mintha 100 eve itt elnek. A jegyvetelt majdnem lekestem, mert ugy szamoltam, hogy nem kell hatizsakkal becaplatnom a palyaudvarra, mert igy el tudom kerulni, hogy 2 meterenket ramugorjanak a 1) buszjegyet arulok 2) taxisok 3) szallas kinalok. Ebben igazam is lett, alig 5 meterenkent torten csak meg valamelyik. A majdnem lekeses meg ugy sikerult, hogy eloszor nem jutottam be a Hostelbe, mert a recepcios kb. 10 perc utan kerult elo, majd amikor a palyaudvarra mentem, akkor egy helyen kb. 10 perc alatt tudtam atkelni az utca tuloldalara. Ezuttal nem a zebra hianyzott, hanem a delutani csucsot a rendorok probaltak megoldani ezuttal ugy, hogy 10 percig kizarolag egy uton haladt a forgalom: azon, ahol at akartam kelni. No mindegy, mivel 5 perc keses eseten ezek a malajok ugy mukodnek, hogy nem hisztiznek, hogy mar bezartak, hanem megoldjak. Megoldottak.

Holnap Szingapur, ami 5 oras ut, kb. 500 km. Repulovel is ennyi lenne a sok transzfer meg varakozas miatt, csak az nem 2 400 Ft-os jeggyel megy... Holnaputan este Denpasar (Bali), utana este pedig Sydney.

2010. január 21., csütörtök

Eltolódva

Mingyá' 3, nekem meg nem jön álom a szememre. Jaj!

Kuala Lumpur, 2. nap (jan. 21.)

Reggel megreggeliztunk a Starbucks-ban, aztan Spicsek jol elmentek a repterre. En majd holnap kovetem oket, de most jol veluk mentem a buszpalyaudvarra, hogy tudjam nekem holnap merre kell mennem. A szallastol gyalog 10 perc...

Itt most egy par szot ejtsunk arrol, hogy gyalog. Eloszor is, Kuala Lumpur egy elkepesztoen modern varos, tele felhokarcoloval, irodahazzal es meglehetos mennyisegu autoval es kismotorral. Masreszt azert Azsia: tisztasag ugyan van, de azert girbe/gurba utcacskak, utcan tarsadalmi eletet elo emberek, szoval azert nem egy steril metropolisz. Vannak nagyon szeles utak, csak epp jarda alig. A gyalgosoknak nincs lampaja altalaban, de ha van, az sem nagyon szamit. Illetve nem is a lampa hianyzik, hanem a gyalogosatkelo ugy altalaban. Ma tobbszor elgondolkodtam, hogy vajon hogy fogok eljutni egy-egy szeles ut tuloldalara. A sima atkeles es az odaszuletes pont egyenrangu lehetetlensegnek tunik. Ha piros a lampa, akkor jobb korulnezni, ha nem jon senki, lehet menni. Zoldnel gyakorlatilag ugyanez a strategia. Mondom, ha van lampa, vagy gyalogosatkelo. Mindehhez baloldali kozlekedes...

A mai napomat Spicsekkel kezdtem, aztan vissza a szallasra, mert nagyon sutott a nap es persze naptej nem volt nalam. Felszalltam egy varosnezo buszra, amire napi  jegy van es le lehet szallni rola meg vissza a kovetkezore. Az egyszeruseg kedveert mentem egy kort (alig 3 ora alatt), es eldontottem, hogy mit nezek meg. Vegul a Nemzeti Muzeum (a teljes muzeum 35 perc, WC-vel egyutt), Madarpark ( http://www.klbirdpark.com ) es Nemzeti Mecset volt a kiszemelt cel. A madarpark oriasi, es szabadon koszalnak benne madarak (koztuk pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Orrszarv%C3%BA_mad%C3%A1r ). A struccokat szerencsere elzartak. Kozben eleredet az eso, de azert erdekes volt.

Mecsetbe nem jutottam be, mert "nem muszlim turistaknak" zarva volt. Gondoltam nem hazudom be magam, mert meg bajba kerulok. Itt jegyeznem meg, hogy vallasi kerdesekben elegge kemenyvonalasok, pl. izraeli utlevellel nem lehet belepni az orszagba.

Aztan setaltam egy nagyot (tobbek kozott azert is, mert nem volt gyalogatkelo sehol...), beneztem a nagyon gaz Central Market-ra, ami kizarolag turistaknak szol, semmi piac jellege nincs, majd begyalogoltam Kis Indiaba, es jol megvacsoraltam egy kiulos helyen. Nem, nem mint a Liszt Ferenc ter, hanem, mint a Teleki ter... Turistat meg csak-csak lattam, de feher turistat azt nem nagyon. 3 embernyi kajat rendeltem, igy is 10,50-bol megusztam, ami kb. 600 ft. Ugyanez egy turista etteremben legalabb 30-40 malaj penz lett volna. Nem mertem kezzel enni - mert ugye a naptejen kivul csak a kezfertotlenitot hagytam a szallason - ugyhogy eleg jol elbenaztam a villaval es kanallal, merthogy itt max. az van, kes nincs.

Aztan percek alatt visszaertem a szallasra, mert en bizony Kis Indiaban lakom, annak is Kis Kinahoz eso vegeben. Sot, itt szinte mar vegyes.

Holnap Krabi, ahonnan 3 nap mulva jovok vissza, csak hogy megkezdhessem 4 napos szocskeugrasomat Sydneybe.

3 foldresz 1 nap alatt (jan. 19., 20.)

No, kerem, akkor itt a kronika.

Ferihegyen nem volt nagy tomeg, az utanunk kovetkezo gep 2 oraval kesobb ment, ugyhogy annyira konnyu volt osszeszedni az osszes utast, hogy mire 15.15-kor odaballagtam a kapuhoz, mar mindenki a gepen ult, hivatalos felszallas 15.45, bar akkor mar 5 perce a levegoben voltunk.

Kairoban volt 4 oram, de erkezeskor meg nem volt kiirva, hogy melyik kapuhoz kell menni. Jol korbesetaltam a repteret, talalomra bementem a G jelu kapukhoz (E vagy F volt meg), ott vegigsetaltam, es akkor kiirtak: G4. Pontosan ott alltam meg. Na, ezt eltalaltam!
A repuloter multikultija nagyon felviditott: rengeteg fele szinu es oltozeku ember, foleg Afrikabol, meg Kozel-Keletrol es Europabol.
A tovabbi repuloutrol annyit, hogy felig volt a gep, igy a mellettem levo hely is szabad volt. Nem nagyon fertem el igy sem, neha azert elaludtam volna... ha a gep ket kisgyereke kozul az egyik pont nem a hatam mogott uvoltott volna, kb. fel orankent. Szerencsere a szulei nem nagyon foglalkoztak vele, igy eleg kitarto volt a tobbseg felebresztesehez.

Kuala Lumpur reptererol csak annyit, hogy kiirjak hany perc mulva jonnek a csomagok. Mire a vonat elvitt az erkezesi csarnokba, mar ott is voltak a csomagok. Na, a benazas ezutan kezdodott: a szuper expressz pont az orrom elott ment el, 20 percet vartam a kovetkezore. Aztan jott egy kis kaland a Sentral Station-nel (Kozponti Palyaudvar, tenyleg S-sel irjak, merthogy a malaj latin betus, csak vannak ilyen vicceik): ahelyett, hogy megkerdeztem volna, probaltam a telefonom gps-e alapjan tajekozodni, csak epp nem talalta magat. Mire meglett mar messze voltam a Sentraltol, ahol egyebkent metrora kellett volna szallnom... Vegul Monorail (sinen, kb. 8-10 meter magasan siklo metro) es taxi kozbeiktatasaval mar meg is erkeztem a szalllasra. A szallas oke, egy diakszallas, de hoztam halozsakot, torolkozot es lakatot is. Az agy meg jo.

Na, ide jottek Spicsek (aki nem ismeri oket: ok kozeli baratok, akik ugyan naszuton vannak, de nem birtak ki, hogy ne talalkozzanak valakivel kozben... :) ), akik kozel 2 hete nem hallottak magyar szot egymason kivul, es nagyon orultek nekem. Tok rendesek, hogy elem jottek Kuala Lumpurba, eredetileg ugy volt, hogy csak Thaifoldon talalkozunk. :)

Elmentunk kalandozni a varosba, metroztunk, taxiztunk, setaltunk, fenykepeztunk, amig le nem merult minden erre alkalmas eszkoz. Vacsora egy kinai etteremben. En jol raharaptam egy kis csilipaprikara, ennek emlekeit elenken orzom... De a kaja jo volt, kulonosen, amit Spili rendelt, kertunk is belole meg egyet.
Az arak egyebkent emeszthetoek, olcsonak inkabb csak a nyugatiaknak nevezhetik.
Este 11-kor szerencsere mar nagyon almos voltam, ugyhogy le is fekudtem aludni. Szervezetem pedig ugy dontott, hogy ez csak delutani alvas (Pesten ekkor du. 4 volt) es jol fel is ebredtem fel kettokor. De gyozott az utazasi faradtsag az idoeltolodas felett, es vegul fel 8-ig aludtam.

Na, hat ennyit az elejerol. Ha tul reszletes vagy tobb infot szeretneke barki, nyugodtan irjatok, ugyis az lesz, amit en akarok, mert ez az en blogom! :)))))

2010. január 20., szerda

Városnézek

Az első napról részletek hamarosan, de addig is: épp egy városnéző buszon vagyok, ahol van wifi... Ez egy nekem való város! :o)
Ma süt a nap, 50-es naptej van rajtam. Kb. 30 fok van, brutál páratartalommal, ma már 1 litert izzadtam.
Kérem az "utállak" kommentek mellőzését! :o)

2010. január 19., kedd

Már a gépen

Nem tervezek minden kis lépésről beszámolni, de már a gépen ülök.

Fél lábbal már ott...

Most már csak kikapcsolom a gépet, és megyek. Macsekék már Kualában, holnap este együtt vacsizunk (legalábbis remélem). Itt az még csak ebédidő lesz, de sebaj.
Fogalmam sincs, hogy honnan és hogyan fogok legközelebb írni, de majd lesz valahogy.

2010. január 15., péntek

Felkészülve

Nos, nézzük:
- oltás, vízum, pénzváltás, útikönyv, naptej megvan;
- jegyek megvéve - már amelyik
- szállás 2 napra megvan

Hamarosan indulok, már csak pár nap.